Katsellaanpa Helsinkiä - Nézzük csak meg Helsinkit
| Kalle Oksanen ja James Brown ovat nousseet Stadionin torniin katselemaan Helsinkiä. | Kalle Oksanen és James Braun felmentek a Stadion kilátótornyába, hogy megnézzék Helsinkit. |
| - No niin, täällä ollaan! Täällä ovat maan suurimmat urheilukilpailut. Ja tästä tornista on paras näköala yli koko kaupungin. | - Hát, itt volnánk! Itt vannak az ország legnagyobb sportversenyei. És ebből a toronyból nyílik a legjobb kilátás az egész városra. |
| - Missä päin on etelä? | - Merrefelé van dél? |
| - Tuolla. Etelässä on meri, Suomenlahti, joka on osa Itämerta. Tuolla on siis pohjoinen, tuolla itä ja tuolla länsi. | - Ott. Délen van a tenger, a Finn-öböl, ami a Balti-tenger része. Arra van tehát észak, arra kelet és arra nyugat. |
| - Katso tuonne alas, lähellä Stadionia. Mikä tuo matala, harmaa rakennus on? | - Nézz oda le, a Stadion melletti részre. Mi az az alacsony, szürke épület? |
| - Se on Jäähalli. | - Az a Jégcsarnok. |
| - Silloin tuo katu on Mannerheimintie. | - Akkor az az út a Mannerheimintie. |
| - Niin on, Helsingin pisin katu. Jos kuljetaan sitä pitkin Töölöstä keskustaa kohti, on vasemmalla puolella Finlandiatalo, pääkaupungin konsertti- ja kongressitalo. | - Úgy van, Helsinki leghosszabb útja. Ha azon végigmegyünk Töölőből a központ felé, balra van a Finlandia-ház, a főváros koncert- és kongresszusi-háza. |
| - Anna minun jatkaa. Finlandia-taloa vastapäätä on Kansallismuseo. | - Hadd folytassam. A Finlandia-házzal szemben van a Nemzeti Múzeum. |
| - Sen takana oikealla on Temppeliaukion kirkko | - Mögötte jobbra van a Temppeliaukio templom. |
| - Kaunein kaikista moderneista kirkoista, mitä olen nähnyt. | - A legszebb a modern templomok közül, amit eddig láttam. |
| - Takaisin Mannerheimintielle. Näethän tuolla Eduskuntatalon? | - Vissza a Mannerheimintie-re. Látod ott a Parlamentet? |
| - Kyllä, ja sitten ollaankin aivan keskustassa. Ahaa, rautatieasema! Tunnen sen tornin. | - Igen, és már a központban is vagyunk. Ohó, a vasútállomás! Ismerem a tornyát. |
| - Mannerheimintiellä vasemmalle lähtee Aleksanterinkatu. | - A Mannerheimintie-től balra nyílik az Aleksanterinkatu. |
| - Helsingin tärkein liikekatu, eikö niin? | - Helsinki legfontosabb üzleti utcája, ugye? |
| - Kyllä, mutta tärkeä on myös Esplanadi, jonka toisessa päässä, meren rannalla, on Kauppatori. | - Igen, de az Esplanadi is fontos utca, aminek a túlsó felén, a tenger partján van a Kauppatori (Vásártér). |
| - Tiedä. Siellä on myös Eteläsatama ja tulli. Sinne tulevat matkustajalaivat ulkomailta. | - Tudom. Ott van a Keleti-kikötő és a vám. Oda érkeznek a személyszállító-hajók külföldről. |
| - Tuo suuri vihreä alue on Kaivopuisto, jossa on useita ulkomaiden lähetystöjä. | - Az a nagy, zöld terület a Kaivopuisto, ahol számos külföldi nagykövetség van. |
| - Ja presidentin linna. | - És az elnöki rezidencia. |
| - Ei, presidentin linna on tuolla, Eteläsataman ja tuomiokirkon välillä. Tuomiokirkon ympärillä sijaitsevat yliopisto, yliopiston kirjasto ja Suomen pankki. Se on kaupungin vanha keskusta. | - Nem, az elnöki rezidenzia ott van, a Keleti-kikötő és a Székesegyház között. A Székesegyház körül helyezkedik el az egyetem, az egyetemi könyvtár és a Finn Bank. Ez a város régi központja. |
| - Minä pidän siitä enemmän kuin uusista kaupunginosista. | - Sokkal jobban tetszik ez, mint az új városrészek. |
| - Idässä ja pohjoisessa on Helsingin suurin teollisuusalue. Tunnetuin sen tehtaista on Arabian posliinitehdas. | - Keleten és északon van Helsinki nagy iparterülete. Ezek közül a gyárak közül a leghíresebb az Arabia porcelángyár. |
| - Onko Helsingissä eläintarhaa? | - Van Helsinkiben állatkert? |
| - On, Korkeasaari, tuolla. Sen lähellä ovat Suomenlinnan saaret. | - Van, a Korkeasaari, ott. Ennek közelében vannak a Suomenlinna-szigetek. |
| - Helsinki on kauniilla paikalla. Se on minusta miellyttävä kaupunki. | - Helsinki szép helyen van. Szerintem egy vonzó város. |
| - Niin minustakin. Mutta tietysti elämä on vähemmän vilkasta kuin suurkaupungeissa. | - igen, szerrintem is. De természetesen az élet kevésbé élénk, mint a nagyvárosokban. |
| - Minä olen väsynyt suurkaupunkeihin ja niiden saasteisiin. - Paljonko asukkaita Helsingissä on? | - Én (már) belefáradtam a nagyvárosokba és azok mocskába.- Hány lakója van Helsinkinek? |
| - 591 000 henkeä, Helsingissä ja sen ympäristössä asuu nykyisin noin 11 prosenttia Suomen kansasta. | - 591 000 fő, Helsinkiben és annak környékén lakik manapság a finn lakosság kb. 11 százaléka. |
Saamelaiset (= lappaliset) asuvat Pohjois-Suomessa. Kemi on Oulusta pohjoiseen (päin) tai Oulun pohjoispuolella.
mäkeä ylös - a hegyre felfelé
portaita alas - a lépcsőn lefelé
portaita alas - a lépcsőn lefelé
Julia on ylhäällä. - Júlia fent van.
Romeo on alhaalla. - Rómeó lent van.
Romeo on alhaalla. - Rómeó lent van.
ylhäällä - ylhäältä - ylös
alhaalla - alhaalta - alas
alhaalla - alhaalta - alas
pohjoinen - pohjoisessa - pohjoiseen
etelä - etelässä - etelään
itä - idässä - itään
länsi - lännessä - länteen
etelä - etelässä - etelään
itä - idässä - itään
länsi - lännessä - länteen
Nyelvtan:
1. A melléknevek felsőfoka
| Tämä os hienoin pukuni. | Ez a legjobb ruhám. |
| Maailman korkein rakennus. | A világ legmagasabb épülete. |
| Kaikkein suurin. | Legeslegnagyobb. |
A felsőfokot úgy képezzük, hogy a melléknévhez hozzáillesztjük az -in végződést.
Ugyanúgy, mint a középfoknál (32. lecke), a felsőfok is a birtokos esetű alakból kapja a szótövet. Ilyenkor a szótőben lévő utolsó magánhangzó esetenként megváltozhat:
Az utolsó -a, -ä, -e kiesik:
| halpa | halvan | olcsó | halvempi | halvin | legolcsóbb |
| rakas | rakkaan | kedves | rakkaampi | rakkain | legkedvesebb |
| vihreä | vihreän | zöld | vihreämpi | vihrein | legzöldebb |
| pieni | pienen | kicsi | pienempi | pienin | legkisebb |
| vihainen | vihaisen | dühös | vihaisempi | vihaisin | legdühösebb |
| terve | terveen | egészséges | terveempi | tervein | legegészségesebb |
Az utolsó -i, -ii megváltozik, -e lesz:
| siisti | siistin | tiszta | siistimpi | siistein | legtisztább |
| kaunis | kauniin | szép | kauniimpi | kaunein | legszebb |
A következő felsőfokú melléknevek nem követik az alapsémát:
| hyvä | jó | parempi | paras (parhain) | legjobb | |
| pitkä | hosszú | pitempi | pisin | leghosszabb | |
| uusi | uuden | új | uudempi | uusin | legújabb |
| lyhyt | lyhyen | rövid | lyhyempi lyhempi | lyhyin lyhin | legrövidebb |
| monet | sok | useammat | useimmat | legtöbb | |
| useat | számos |
Jegyezd meg a következő határozószavak fokozását is:
paljon - enemmän - eniten (legtöbb)
vähän - vähemmän - vähiten (legkevesebb)
paljon - enemmän - eniten (legtöbb)
vähän - vähemmän - vähiten (legkevesebb)
A felsőfokú alak ugyanúgy ragozódik, mint az alapfokú melléknév:
lähin - lähintä - lähimmän - lähimpiä
lähin - lähintä - lähimmän - lähimpiä
Példák:
| Haluan hienointa kiinalaista teetä. | A legjobb kínai teából kérek. |
| Oletko nähnyt Saabin uusimman automallin? | Láttad a Saab legújabb autómárkáját? |
| Helsingin lähimmät naapurit ovat Espoo, Vantaa ja Kauniainen. | Helsinki legközelebbi szomszédai Espoo, Vantaa és Kauniainen. |
| Savonlinna on Suomen kauneimpia kaupunkeja. | Savonlinna innország egyik legszebb városa. |
| Tulemme nyt Suomen pohjoisimpaan kaupunkiin. | Most érkeztünk Finnország legészakibb városába. |
2. elöljárószók és névutók
Néhány elöljárószó és névutó, amik partitívuszt vonzanak:
Névutók: kohtaan (felé, irányába), varten (számára), vastaan (ellen)
Elöljárószók: ilman (nélkül), paitsi (kivéve)
Névutó vagy elöljárószó is lehet: ennen (előtt), kohti (felé), pitkin (mentében), vailla (nélkül), vastapäätä (ellenében)
Elöljárószók: ilman (nélkül), paitsi (kivéve)
Névutó vagy elöljárószó is lehet: ennen (előtt), kohti (felé), pitkin (mentében), vailla (nélkül), vastapäätä (ellenében)
Példák:
| Olet aina niin ystävällinen meitä kohtaan (meille). | Olyan barátságos vagy velünk. |
| Mitä varten (= miksi) teit sen? | Miért csináltad ezt? |
| Olemme tätä päätöstä vastaan. | Ez ellen a döntés ellen vagyunk. |
| Perhe menee isää vastaan asemalle. | A család kiment az apa elé az állomásra. |
| Laiva kulkee satamaa kohti. | A hajó közeledik a kikötő felé. |
| Tulkaa kotiin ennen kuuta! | Gyertek haza hat előtt! |
| En voi elää ilman sinua. | Nem tudok nélküled élni. (Nem élhetek nélküled.) |
| Paitsi teitä tunnemme täällä vain pari ihmistä. | Rajtatok kívül csak pár embert ismerünk. |
| Mies on työtä vailla. (Mies on vailla työtä.) | A férfi munka nélkül van. |
| Posti on pankkia vastapäätä. | A posta a bankkal szemben van. |
Jegyezd meg:
A keskellä és a lähellä használhatóak névutóként és elöljárószóként is. Ha névutóként használjuk, akkor birtokos esetet, ha elöljárószóként, akkor partitívuszt vonz:
pihan keskellä = keskellä pihaa (az udvar közepén)
Helsingin lähellä = lähellä Helsinkiä (Helsinki közelében)
Helsingin lähellä = lähellä Helsinkiä (Helsinki közelében)
3. a főnevek többes száma, helyhatározó esetek 2
(A 35. leckében lévő első rész folytatása)
A névszók többes számú helyhatározó esetek használatáról és képzéséről szóló rész befejezéseképpen legyen szó a képzés során előforduló fokváltakozásról.
Jegyezd meg, hogy a névszók többes számú helyhatározó eseteinek képzése hasonló módon történik, mint az egyes számban, azaz:
- többes partitívuszi tő használatos az illatívusz képzésekor (= erős tő)
- egyes genitívuszi tő használatos az összes többi esetben
- többes partitívuszi tő használatos az illatívusz képzésekor (= erős tő)
- egyes genitívuszi tő használatos az összes többi esetben
Példák:
| Egyes szám | Többes szám | ||||
| koti - kodin | koteja kotei- (erős tő) kodei- (gyenge tő) | ház | |||
| illatívusz adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz | kotiin | kodilla kodilta kodille kodissa kodista | koteihin | kodeilla kodeilta kodeille kodeissa kodeista | házakba házakon házakról házakra házakban házakból |
| tyttö - tytön | tyttöjä tyttöi- (erős tő) tytöi- (gyenge tő) | lány | |||
| illatívusz adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz | tyttöön | tytöllä tytöltä tytölle tytössä tytöstä | tyttöihin | tytöillä tytöiltä tytöille tytöissä tytöistä | lányokba lányokon lányokról lányokra lányokban lányokból |
| poika - pojan | poikia poiki- (erős tő poji- (gyenge tő) | fiú | |||
| illatívusz adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz | poikaan | pojalla pojalta pojalle pojassa pojasta | poikiin | pojilla pojilta pojille pojissa pojista | fiúkba fiúkon fiúkról fiúkra fiúkban fiúkból |
| halpa - halvan | halpoja halpoi- (gyenge tő) halvoi- (erős tő) | olcsó | |||
| illatívusz adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz | halpaan | halvalla halvalta halvalle halvassa halvasta | halpoihin | halvoilla halviolta halvoille halvoissa halvoista | olcsókba olcsókon olcsókról olcsókra olcsókban olcsókból |
Olvasmány:
Helsingissä, Suomen pääkaupungissa, joka on samalla myös maan suurin kaupunki, on n. 500 000 asukasta. Siellä asuu siis noin 10% (prosenttia) suomalaisista. Se on myös maan tärkein teollisuus-, kauppa- ja kulttuurikaupunki.
Helsinki on noin 400 vuotta vanha. Ensimmäiset kaksisataaviisikymmentä vuotta se oli kuitenkin vain pieni kalastajakylä. Kun Helsingistä tuli Turun jälkeen maan pääkaupunki vuonna 1812, siellä oli vain 4000 asukasta. Kaupungissa ei siis ole paljon historiallisia rakennuksia,mutta se on miellyttävä kaupunki, jossa rakennukset eivät ole liian korkeita ja jossa on paljon vettä, niemiä, lahtia ja saaria ja useita suuria vihreitä puistoja. Asema Suomenlahden rannalla on antanut Helsingille nimen "Itämeren tytär".
Helsingissä on useita satamia. Eteläsatamaan saapuvat matkustajalaivat ulkomailta. Täällä etelässä on kaupungin vanhin osa. Täällä sijaitsevat presidentinlinna, yliopisto, tuomiokirkko, Suomen pankki jne. Yliopiston ja tuomiokirkon edessä on Senaatintori. Kauppatorilta, jossa joka aamu näkee satoja ja tuhansia helsinkiläisiä ostoksillaan, lähtee Mannerheimintielle päin Esplanadi, joka on Aleksanterinkadun jälkeen Helsingin ehkä tärkein liikekatu. Esplanadilla ovat useimmat tunnetut design-liikkeet sekä Runebergin patsas..
Kaupungin keskustaa ovat myös Mannerheimtien alkupää ja rautatieaseman ympäristö. Siellä on suuria tavarataloja ja muita liikkeitä, mutta on paljon muutakin: Ruotsalainen teatteri, Ateneum, Kansallisteatteri ja valkoinen, marmorinen Finlandia-talo. Mannerheimintien länsipuolella sijaitsee Eduskuntatalo. Sen jälkeen alkaa Töölö, Helsingin suurin asuntokaupunginosa, jossa sijaitsevat esim. mielenkiintoinen Temppeliaukion kirkko ja Stadion, Sibelius-monumentti sekä useat sairaalat. Lähellä Stadionia on pääkaupungin huvipuisto Linnanmäki.
Helsingin tärkeimmät teollisuusalueet ovat idässä ja pohjoisessa. Siellä on esim. Arabian posliinitehdas, joka on koko maan tunnetuimpia tehtaita.
Suomalaiset muuttavat paljon maalta suurimpiin kaupunkeihin, ja uusia lähiöitä nousee Helsinginkin ympäristöön koko ajan. Usein nämä uudet lähiöt eivät kuitenkaan sijaitse itse Helsingissä, vaan sen naapurikaupungeissa Espoossa tai Vantaalla, joissa molemmissa on jo toistasatatuhatta asukasta.Ossa Espoota on Tapiola, ulkomaillakin tunnettu "puutarhakaupunki", samoin Otaniemi, jossa sijaitsee Teknillinen korkeakoulu. Kolmas, Espoota ja Vantaata paljon pienempi kaupunki lähellä Helsinkiä on Kauniainen. Kaikista kolmesta naapurikaupungista käy paljon ihmisiä työssä Helsingissä.
Szavak:
| alas | le, lefelé |
| alue (-tta, -en, -ita) | térség, terület |
| antaa (annan, antoi, antanut) | ad |
| Anna minun mennä! | Hadd menjek! |
| asukas (-ta, asukkaan, asukkaita) | lakos |
| aukio (-ta, -n, -ita) | tisztás, tér |
| eduskunta (-a, -kunnan, -kuntia) | Parlament |
| elämä (-ä, -n) | élet |
| etelä (-ä, -n) | dél (irány) |
| itä (-ä, idän) | kelet |
| jatkaa (jatkan, jatkoi, jatkanut) | folytat |
| kansa (-a, -n, kansoja) | nép |
| kaupunginosa (-a, -n, -osia) | városrész |
| kilpailu (-a, -n, linnoja) | verseny |
| kulkea (kuljen, kulki, kulkenut) | jár, járkál, vándorol |
| linna (-a, -n, linnoja) | vár |
| länsi (länttä, lännen) | nyugat |
| matala (-a, -n, matalia) | alacsony |
| miellyttävä (-ä, -n, miellyttäviä) | vonzó, bájos, kellemes |
| nykyisin | manapság, mostanában |
| näköala (-a, -n, -aloja) | kilátás |
| osa (-a, -n, osia) | rész |
| puisto (-a, -n, -ja) | park, kert |
| rakennus (ta, rakennuksen, rakennuksia) | épület |
| rautatie (-tä, -n, rautateitä) | vasút |
| saaste (-tta, -en, -ita) | szenny, szennyezés, mocsok |
| satama (-a, -n, satamia) | kikötő |
| sijaita (sijaitsen, sijaitsi, sijainnut) | fekszik, elhelyezkedik |
| suurlähetystö (-ä, -n,-jä) | nagykövetség |
| teollisuus (teollisuutta, teollisuuden, teollisuuksia) | ipar |
| torni (-a, -n, torneja) | torony |
| tulli (-a, -n, tulleja) | vám |
| tunnettu (-a, tunnetun, tunnettuja) | ismert |
| tuomiokirkko (-a, -kirkon, -kirkkoja) | székesegyház |
| ulkomaa (-ta, -n, -maita) | külföldi ország |
| urheilu (-a, -n, -ja) | sport |
| usea (-a, -n, useita) | számos, több |
| vilkas (-ta, vilkkaan, vilkkaita) | élénk |
| ympäristö (-ä, -n, -jä) | környék, környezet |
| pisin | leghosszabb |
| alhaalla | le |
| porras (-ta, portaan, portaita) | lépcsőfok |
| ylhäällä | fel |
| ylös | fel |
| vastapäätä | szemben, szemközt |
| kohti | felé |
| tärkeä | fontos |
