2017. július 7., péntek

Finn nyelv kezdőknek 25. lecke

Muistatko sinä minut vielä? - Emlékszel még rám?

 Terve, Veikko! Szervusz, Veikko!
 No, terve, terve! Pitkästä aikaa! Hát, szervusz, szervusz! Rég nem láttalak!
 Tunnetko sinä minut vielä? Megismersz még engem?
 Totta kai tunnen. Sinä olet vanha luokkatoverini Koskisen Arto. Mitä sinä teet Oulussa? Persze, hogy megismerlek. Te vagy az én régi iskolatársam, Koskinenék Artoja. Mit csinálsz Ouluban?
 Minä olen täällä työmatkalla Kari Peltosen ja Heikki Lampion kanssa. Muistatko sinä heidät? Munkaügyben vagyok itt Kari Peltonennel és Heikki Lampionnal. Emlékszel rájuk?
 Kari Peltonen … hänet minä kyllä muistan. Mutta Heikki Lampio – häntä minä en muista. Kari Peltonen ... igen, rá emlékszem. De Heikki Lampio - rá nem emlékszem.
 Voi olla, että sinä et tunne häntä. Hän oli eri koulussa. Tai ainakin eri luokalla. Lehet, hogy nem ismered. Ő másik iskolában volt. Vagy legalábbis másik osztályban.
 Kauanko sinä olet Oulussa? Meddig maradsz Ouluban?
 Kolme päivää. Három napig.
 Minä haluaisin kutsua sinut meille, jos sinulla on aikaa. Meidän asunto ei ole kaukana keskustasta. Kävelet Kauppakatua suoraan eteenpäin puoli kilometriä ja käännyt sitten oikealle, Isokadulle. Sinä löydät sinne helposti. Tule päivälliselle huomenna. Päivi haluaisi varmasti myös tavata . Szeretnélek meghívni hozzánk, ha van rá időd. A lakásunk nincs messze a központtól. Végigsétálsz a Kauppakatun egyenesen előre fél kilométert, és azután befordulsz jobbra, az Isokatura. Könnyen odatalálsz. Gyere el holnap vacsorára. Päivi is biztosan szeretne találkozni veled.
  Ja minä haluaisin tavata teidät molemmat. Kiitos vain, mutta en tiedä vielä, onko minulla aikaa. Anna minulle puhelinnumerosi, niin minä soitan sinulle. Én is szeretnék találkozni mindkettőtökkel. Hát, köszönöm, de nem tudom még, hogy lesz-e időm. Add meg nekem a telefonszámodat, majd felhívlak.
 Tässä on minun korttini, siinä on osoite ja puhelinnumero. Itt a névjegykártyám, rajta van a cím és a telefonszám.
 Minä soitan sitten teille. Terveisiä Päiville! Akkor majd telefonálok nektek. Üdvözletem Päivinek!

Kenet tapaat illalla? Hänet. - Kivel találkozol este? Vele.
Kenelle kirjoitat? Hänelle. - Kinek írsz? Neki.

missä? täällä, tuolla, siellä
mistä? täältä, tuolta, sieltä
mihin? minne? tänne, tuonne, sinne
kuka? ei kukaan - senki
mikä? ei mikään - semmi
missä? ei missään - sehol
milloin? ei milloinkaan - semmikor
koska? ei koskaan - soha

Pitkästä aikaa! - Rég nem láttalak!
olen iloissani - örülök, örvendek
olla iloissaan - örül valaminek

Nyelvtan:

1. A személyes névmások és a "kuka" (ki) kérdőszó mondatbeli szerepe: tárgy

Amikor a magyar mondatokban tárgyesetet használunk, akkor a finn nyelvre fordítás esetén figyeljünk arra, hogy akkuzatívuszt, vagy partitívuszt kell-e használnunk. Ennek következtében beszélhetünk határozott (direkt) és határozatlan (indirekt) tárgyról. Egyes igék után határozott tárgyat (akkuzatívusz) használunk.

 Kenet rouva Virtanen kutsuu? Kit hív meg Virtanen asszony?
 Rouva Virtanen kutsuu minut. Virtanen asszony meghív engem(et).
 Rouva Virtanen kutsuu sinut. Virtanen asszony meghív téged.
 Rouva Virtanen kutsuu hänet. Virtanen asszony meghív ja őt.
 Rouva Virtanen kutsuu meidät. Virtanen asszony meghív minket.
 Rouva Virtanen kutsuu teidät. Virtanen asszony meghív titeket.
 Rouva Virtanen kutsuu heidät. Virtanen asszony meghívja őket.

 A hat személyes névmás és a kuka kérdőnévmás akkuzatívuszi végződése -t. Csak az állító (igenlést kifejező)mondatokban  használatos ez az alak.

 Ke rouva Virtanen ei kutsu? Kit nem hív meg Virtanen asszony?
 Rouva Virtanen ei kutsu minua. Virtanen asszony nem hív meg engem.
 Rouva Virtanen ei kutsu sinua. Virtanen asszony nem hív meg téged.
 Rouva Virtanen ei kutsu hän. Virtanen asszony nem hívja meg őt.
 Rouva Virtanen ei kutsu mei. Virtanen asszony nem hív meg minket.
 Rouva Virtanen ei kutsu tei. Virtanen asszony nem hív meg titeket.
 Rouva Virtanen ei kutsu hei. Virtanen asszony nem hívja meg őket.

Tagadó mondat esetében a határozott (direkt) tárgy partitívuszban van!

Figyelj a következőre!
Különféle okokból, a tárgy partitívuszban van jelen idejű mondatokban is, gondolok most itt pédául olyanra, amikor az ige kötelező vonzata partitívusz (ezek főként a folyamatosságot kifejező igék).
          Voinko auttaa teitä? - Segíthetek nektek? (a segítségem folyamatos lenne, amíg azt nem mondod, hogy elég, vagy már egyébként sem aktuális)
          Minä rakastan sinua. - Szeretlek téged. (nem csak abban a pillanatban szeretlek, amikor ezt mondom, hanem folyamatosan, előtte-utána is.)
Ezekről az igékről a 29. lecke nyelvtani részében is szó lesz.

Jegyezd meg ezeket is!
Ne keverd össze a határozott tárgyat a partitívusz (részelő eset) határozatlan mennyiséget kifejező jelentésével. Bár magyarban tárgyesetet használunk, más-más esetet kaphatnak a finnre fordításnál a kifejezések:
          Anna minulle kylmää vettä! - Adj nekem hideg vizet! (Bár felszólító mondat, mégis a víznek csak egy részét kérem, nem a világ összes vizét egyben. Szó szerint azt jelenti, hogy "Adj nekem a hideg vízből!!", de mi, magyarok nem így használjuk)
          Minä esittelen heidät sinulle. - Bemutatom őket neked. (meghatározott csoportot mutatok be neked, és ez egy alkalommal, most történik)
          Kertokaa meille kaikki! - Mondjatok el nekünk mindent! (felszólító mondat, ráadásul a teljes történetet szeretnénk tudni, nem csak egy részét, így a tárgy úgynevezett "jelöletlen" tárgy lesz, vagyis a szó alanyesetét használjuk)

2. -nen végű szavak

Olen niin onnellinen! - Olyan boldog vagyok! (szó szerint: Olyan szerencsés vagyok!)
Onnellista uutta vuotta! - Boldog Új Évet!
Onnellisen elämän salaisuus. - A boldog élet titka.
On ilo händä onnellisia ihmisiä. - Öröm látni boldog embereket.

A finn nyelvben széleskörű azon főnevek csoportja, amelyek -nen véződésűek. Jegyezd meg ezeket a pontokat erről a szótípusról:
          - csak alanyesetben fordul elő -nen végződés
          - a többi esetben a szótő: -s-, a főbb alakok pedig: -sta, -sen, -sia
          
- a szótő ezen alakja fordul elő az összetett szavakban is: naispoliisi, naislääkäri, helsinkiläisperhe, ruotsalais-suomalainen sanakirja.

Olvasmány:
Minun nimeni on Kristiina.
Minun paras ystäväni on Ulla. Tvallisesti minä tapaan hänet jo aamulla koulumatkalla tai ainakin sitten koulussa. Minä olen huono englannissa, ja Ulla auttaa minua siinä. Ulla taas on huono matematiikassa, ja minä autan häntä siinä. Usein kun me tulemme yhdessä koulusta, minä tuon hänet meille juomaan limsaa (= limonaatia) ja syömään jäätelöä, ja usein Ulla vie minut heille pelaamaan Monopolia.
Meillä molemmilla on pieni punainen albumi. Siihen toiset lapset ja opettaja saavat kirjoittaa pieniä runoja. Ulla kirjoitti minulle:
Kristiinalle
Kolme sana sinulle:
Ole ystävä minulle!
Toivoo paras ystäväsi Ulla
Meidän Tommi kirjoitti:
Ole aina iloinen
niin kuin kolmen markan hevonen!
Hah hah!
Opettaja kirjoitti:
Onnen salaisuus on ahkera työ.
Opettajasi Saara Vakava
Ulla soittaa minulle joka ilta tai minä soitan hänelle. Minä kerron hänelle kaikki salaisuuteni ja hän kertoo minulle omansa. Mutta me emme kerro niitä kenellekään muulle ihmiselle. Meillä on myös omat salasanamme. Jos Ulla näkee minut ensin kadulla, hän sanoo „roiskis!” Ja jos minä näen hänet ensin, minä sanon „huiskis!” Mutta luuletkos että minä kerron sinulle, mitä ne merkitsevät?

Szavak:

 ainaikin legalábbis
 eteenpäin előre
 haluaisin szeretném
 kaukana messze
 kortti (-a kortin kortteja) kártya
 kutsua (kutsun) meghív
 kääntyä (käänny/n-t kääntyy
              käänny-mme-tte kääntyvät)
 fordul
 luokka (-a luokan luokkia) osztály
 löytää (löydä/n-t löytää
           löydä/mme-tte löytävät)
 talál
 molemmat molempia (molempien) mindkettő
 muistaa (muistan) emlékszik
 pitkästä aikaa! Rég nem láttalak!
 sinne oda
 suoraan egyenesen
 totta kai természetesen, persze
 toveri (-a-n tovereita) társ
 varma (-a-n varmmoja) biztos
 ei kukaan (ketään kenenkään keitään) senki
 ei missään sehol