Finn nyelv kezdőknek

Ezek a leckék egy olyan nyelvkönyv alapján készültek, amely a 80-as években jelent meg Finnországban, angol nyelven (a finn nyelvi részek természeten finnül). Mostanában sikerült megszerezni hozzájuk a hangzó anyagot is.

Finn nyelv kezdőknek leckéi:

1. lecke: Mikä tämä on?
  • Mi ez? Mi az? Ki ez? Ki az?
  • Számok 1-15-ig, számolás alapműveletekkel.
  • A finn ABC
2. lecke: Millainen tämä on?
  • A kijelentő és kérdő mondatok szórendje.
3. lecke: Hei, Anna!
  • Bemutatkozás
  • Létige ragozása egyes szám első és második személyben
  • Igenlő és tagadó válaszok
4. lecke: Hyvää päivää
  • Elbúcsúzás
  • Tegezés és magázás
  • Magánhangzó harmónia
5. lecke: Mikä sinun nimesi on?
  • Bemutatkozás bővebben
  • Birtokos személyragok
  • Felszólító mód (egyes számban)  
6. lecke: Mikä Liisan puhelinnumero on?
  • Kérdőszavak, kérdőmondatok
  • Birtokos eset egyes száma = a névszók 2. szótári alakja
7. lecke: Paljonko sanakirja maksaa?
  • Vásárlás
  • Felszólító mód
8. lecke: Oikealla ja vasemmalla
  • Útbaigazítás
  • Adessivus, azaz a "valahol", "valamin" kifejezése
9. lecke: Onko sinulla rahaa?
  • Személyes névmások
  • Birtokviszony kifejezése adessivusszal
10. lecke: Missä te asutte?
  • Inessivus, azaz belső helyhatározó eset (-ssa/-ssä)
  • Igék jelen idejű ragozása
11. lecke: Mitä te teette?
  • Fokváltakozás az igeragozásban
  • Jövő idő kifejezése
12. lecke: James ja Jamesin naapurit
  • Névszók többes szám
  • Jelen idejű igék tagadó alakja
13. lecke: Salaisuus
  • Az allativus és az ablativus - azaz a "valahová" és a "valahonnan" kifejezése
14. lecke: Ravintolassa on hyvää kalaa
  • Partitívusz, azaz a részelő eset
15. lecke: Vaikea asiakas
  • Megszámlálható és megszámlálhatatlan dolgok.
16. lecke: Kuinka monta?
  • Vásárlás. Az egyes partitívusz és a tőszámnevek.
17. lecke: Jamesilla on radio, mutta ei televisiota
  • Egzisztenciális mondattípus
  • Birtokviszony kifejezése
18. lecke: Toinen vaikea asiakas
  • Másik nehéz ügyfél
19. lecke: Bussissa ja raitiovaunussa
  • Illatívusz, azaz a "valahová", "valamibe" kifejezése
  • Sorszámnevek
  • Szükségesség kifejezése
20. lecke: Tapaaminen kadulla
  • Idő kifejezése
  • Elatívusz, azaz a "valamiből" kifejezése
21. lecke: Kauppatorilla
  • Vásárlás a piacon
  • Többes partitívusz
22. lecke: Mitä nämä ovat?
  • Állatvilág
  • "Mik ezek?" "Milyenek ezek?" - típusú mondatok
23. lecke: Matin päiväohjelma 1.
  • Napirend
  • Idő kifejezése 
  • "k p t" váltakozás, vagyis fokváltakozás
24. lecke: Matin päiväohjelma 2.
  • Napirend folytatása
  • "syömään, syömässä" - képzése, használata
  • A külső és belső helyviszonyt kifejező ragok rendszere
25. lecke: Muistatko sinä minut vielä?
  • Találkozás
  • Akkuzatívusz, vagyis a tárgyeset különleges esetei
26. lecke: Liisa lähtee matkalle
  • A tárgy határozottságának kifejezése a főnevek esetében.
  • Mennyi ideig? Meddig? Mióta? Milyen gyakran? (idő kifejezése)
27. lecke: Viime viikonloppu
  • Egyszerű múlt képzése
  • Külső és belső helyhatározók használata a helységneveknél
  • Segédtábla a múlt idő képzéséhez
28. lecke: Puhelinkeskustelu
  • Az igék törzsalakjai
  • Segédigék
  • Feltételes mód, jelen idő
29. lecke: Liisa ja Kalle katselee perhekuvaa
  • Birtokos személyragok  és használatuk
  • Néhány ige, aminek kötelező partitívusz vonzata van
30. lecke: Katsokaa tänne ja hymyilkää
  • A felszólító mód tagadó alakjainak képzése
  • Birtokos esetet vonzó névutók
31. lecke: Kun bussi ei tullut
  • Az egyszerű múlt idő tagadó alakja
  • A "joka" relatív névmás használata
32. lecke: Vaatteita ostamassa 1.
  • A melléknév középfoka
  • Az -i végű névszók és melléknevek
33. lecke: Vaatteita ostamassa 2.
  • A többes szám birtokos esete
  • Felszólító mód - tehdään! (csináljuk!)
34. lecke: Mäkiset ovat kutsuneet vieraita
  • Befejezett jelen (Perfect tense)
  • A létige (olla) helyzete a mondatban állítmányi névszóként
35. lecke: Millerit vuokraavat huoneiston
  • A főnevek többes száma, helyhatározó esetek
36. lecke: Vuodenajat ja sää
  • Dátumok és más idő-kifejezések. 
  • Egyes szám harmadik személy használata a személytelenség kifejezésénél.
  • A "huone", "haluta" és "merkitä" típusú szavak használata.
37. lecke: Katsellaanpa Helsinkiä
  • A melléknevek felsőfoka
  • Elöljárószók és névutók
  • A főnevek többes száma, helyhatározó esetek 2
38. lecke: Mikko Laakso on sairaana
  • Szükségességet kifejező szavak, szerkezetek
  • Esszívusz - állapotot kifejező eset használata, képzése
  • A beszélt nyelv és az irodalmi nyelv közötti különbségek
39. lecke: Heikki ja Betty menevät illalla ulos
  • A teljes (konkrét) tárgy
  • A transzlatívusz képzése és használata
40. lecke: Jane tutustuu Lehtisen perheeseen
  • Hogyan ragozzuk a főnevet, ha birtokos személyrag is van a végén
  • "Szeretik egymást" kifejezése (kölcsönös névmás)
  • Az igék "régmúlt" ragozása
41. lecke: Lähikuvassa Kotilaiset
  • A jelen és a múlt idejű cselekvő melléknévi igenév
  • Néhány dolog a -nen végű szavakról
  • A "kukaan" névmás (valaki)
42. lecke: Mitä Kotilaiset ovat tekemässä
  • A főnévi igenév harmadik alakja (tekemässä, tekemään, tekemästä)
  • Az -as (-äs) végű szavak ragozása
  • "mikään" névmás jelentése
43. lecke: Meidän olisi pitänyt lähteä ajoissa
  • Feltételes mód, múlt idő (perfect)
  • "tehdäkseen" = abból a célból, hogy ...
  • kumpikin (molemmat), ei kumpikaan, jompikumpi
44. lecke: Heinäkuussa lähdetään mökille
  • A finn személytelen (passzív) szerkezet